
When the good Lord was handing out patience, I was almost certainly standing in front of a dessert case somewhere, tapping my foot and clicking my fingernails while the girl behind the bakery counter too slowly retrieved my pastry.
And where was I when they were handing out will power? Guess.

Earlier this week, Jill tipped me off to an article in the New York times about a subject very near and dear to my heart (and hips): chocolate chip cookies. The pros have decided that one of the secrets to a good cookie is hydration - letting the dough rest for 24-36 hours produces a better cookie than the mix-and-dish method.
I guess it’s simple enough, right? They want me to let the super yummy raw dough from my favorite recipe sit, undisturbed. In my refrigerator. For 36 hours. Riiiiight.
But I am a good sport so I’ll happily play along

The dough went into the fridge in three small batches: 3/4 cup of dough mixed with Tcho Chocolatey, 3/4 cup of dough mixed with Tcho Fruity, and the rest mixed with milk chocolate melting discs (for my husband, of course). All strategically placed behind a batch of cake truffles and none missing so much as a single nibble. I swear. And they shall sit there for a magical 36 hours.
Originally uploaded by Confections of a Foodie Bride.
(c) 2008 Confections of a Foodie Bride. This feed contains copyrighted photographs and text from Confections of a Foodie Bride. If you are not reading this material in your news aggregator, or at the aforementioned url, the site you are viewing is guilty of copyright infringement.
Many mouth-watering events to savor during the first weekend in August.
In the heart of Normandy, the town of Livarot is hosting their two day, 21st Annual
Foire aux Fromages (Cheese Fair) devoted to their famous cheese. The festival showcases the region's best cheeses and includes a competition to find who can eat the most cheese in one sitting.
Photo courtesy of iStockphoto, Joe Brandt
The Maine Lobster Festival in Rockland, Maine, kicked off yesterday and runs through the weekend.
During the 2007 Lobster Festival, over 20,000 pounds of luscious lobster was prepared in our huge steamer on the shore (that's a show in itself!). In addition to lobster, you can choose from steamed and fried clams, fried Maine shrimp, shrimp cocktail, steamed mussels in wine and vegetable sauce, and many varieties of traditional summer fair food, all prepared in the traditional Maine way.
The residents of Key Largo, Florida are hosting the
Key Largo Food and Wine Festival August 1-8. There will be more than 30 wine and food events including cooking demonstrations, wine dinners, food and wine pairing classes and art and wine shows.
Live bluegrass music, a craft fair and blackberry desserts can be enjoyed at the
Blackberry Harvest Festival in Nelson County, Virginia this Saturday.
Beautiful, historic Natchez, Mississippi is hosting their
Natchez Food and Wine Festival this Friday, Saturday and Sunday. The cuisine of local chefs will be showcased at several culinary events over the duration of the festival.
A few others to whet your appetite:
The Olive and Olive Oil Festival in Celassia, Greece
The 20th Annual Testicle Festival in Clinton, Montana
The Raspberry Festival in Cottonwood, Idaho
See full article.
Related Entries:
Food Festivals - Weekend of November 9 - 09 November 2007
Weekend Food Festivals - 15 November 2007
Mid-January Food and Wine Festivals - 17 January 2008
More February Food and Wine Festivals - 09 February 2008
Contents of this feed are a property of Creative Weblogging Limited and are protected by copyright laws. Violations will be prosecuted. Please email us if you'd like to use this feed for non-commercial activities at feeds - at - creative-weblogging.com.
I threw together this zucchini-flecked ricotta cheesecake when I got home from the farmers' market the other day. The green and yellow squash skins along with a nice amount of chopped dill visually pepper the interior of this savory cake. I used just enough egg to hold things together, creating a simple batter made primarily of ricotta cheese but also flavored with a bit of garlic, shallots, lemon zest, and a few straggler ingredients I found lounging around the kitchen seeking higher purpose. Lighter and less egg-y than a quiche it takes a while to bake, but minimal time ahead of that. I suspect that along with a few sides, it would be a welcome addition to any picnic basket.

Keep in mind this is a ricotta based cheesecake - not one based on cream cheese. The texture is going to be different (and delicious) in its own right.
Continue reading Zucchini Ricotta Cheesecake...

Egy hete hétfőn volt egy éve, hogy egymásra találtunk Ditémmel, mikor tavaly nyáron Londonban meglátogattam. Annak ellenére, hogy elég sokat voltunk az egy év alatt sajnos távol egymástól, rengeteg történt, s remélem, hogy még számtalan sok ilyen szép és még szebb együtt töltött év vár ránk a jövőben! Hétfőn csendesen, kettesben ünnepeltünk, majd szerdán mentünk el a közeli, egy michelin csillagos étterembe, ahova Ditémmel mindenképp el szerettem volna egyszer látogatni. A tanszéki titkárnővel gyakran szoktam főzésről ill. éttermekről beszélgetni, s tőle kaptam a tippet, mert ő már szinte törzsvendégnek számít a Gastronomique étteremben.
A
Gastronomique étterem Heroldsbergben található, ami Erlangen közigazgatási körzetéhez tartozik - ám ennek ellenére nem volt egyszerű eljutni a városba. Mivel időben érkeztünk, ezért a szép napos időben egy kis délutáni sétát tettünk a faluban, megtekintve a fehér, vörös, zöld és sárga kastélyokat, valamint a középkori templomot. A Gastronomique étterem egy kis szálló részeként (Schwarzer Adler) egy külön épületben helyezkedik el az említett kastélyoktól alig 5 percre. Sarah és Fabian Feldmann üzemelteti, kettejük közül a hölgy francia születésű. Férje Fabian, a szakács, a környékről származik, ám néhány tanévet francia területen töltött különböző három csillagos éttermekben. Az étterem ebből kifolyólag ötvözi a frank és francia konyhát, az ételek pedig nagyrészt a regionális termékekre épülnek. Az épület kül- és belseje tipikus gazdagabb frank parasztházra emlékeztet. Először a teraszon foglaltunk helyet, s tanulmányoztuk át a rövid ét-, valamint az annál átfogóbb borlapot. Utóbbin egy magyar bor is található - igaz csak egy 6 puttonyos tokaji -, bár megérthető a francia borok túltengése a tulajdonos családot ismerve. Ditémmel már előre a 10 fogásos ínyencmenü mellett döntöttünk, melyhez még egy üdvözlőfalat is járt.
Aperitif: Üdvözlőként többféle kis falatot kaptunk. A tempuratésztában kisütött padlizsáncsík nagyon könnyed volt, annak ellenére, hogy úszó olajban sütötték ki. Tempura alapú tésztájánál fogva teljesen fehér maradt. A ropogós külső mögött egy krémes, megfelelően sózott padlizsán rejlett. Nem vagyok padlizsánrajongó, de ez nagyon megtetszett, köretként is pompásan el tudnám képzelni. Egy fogpiszkálóra egy fél gerezd friss narancs és glazírozott répa volt felszúrva. Számomra nem volt nagy meglepetés a kombináció, ám Ditém eddig még nem próbálta a répát naranccsal, s annál inkább meg volt lepődve, hogy milyen finom is a kettő együtt. A harmadik falat a tányéron egy igazi különlegesség volt: fekete paradicsom, avagy más nevén "black tiger". Meglepően intenzív paradicsomízű, ami ugye nem mondható el az abc-ket elözönlő paradicsomokról. A nagyon figyelmes és mindenről tájékozott pincérnők felvilágosítottak róla, hogy a környéken egy termelő elfeledett paradicsomfajták termesztésére specializálta magát, s onnét származik többek között ez a "fekete tigris" is. Nagyon örülök a kezdeményezésnek, mert ennek a paradicsomnak tényleg volt zamata. Korábban már
említettem egy hasonló Fertő-tó melletti termelőt is, aki hasonlóan specializálta magát.
Amuse-Bouches: Az üdvözlőfalat után felkerekedett a szél és kicsit lehűlt a levegő, ezért beköltöztünk a tipikusan régies frank belső terembe. Előbb egy óriási házi kenyérválasztékból csipegethettünk, melyből Ditém a paradicsomos cipót, valamint az epit, én pedig a sörrel készült barnakenyeret kóstoltam meg. Mindegyik kenyér még enyhén meleg volt. Méretre kb. fél zsemlényi egész cipók, s ízre, halmazállapotra tökéletesek. Újabb három falatot kaptunk, ezúttal már a menü első fogásaként. Egy kis csészében friss zöldségekből és kenyérből egy tökéletes pansanella-t, azaz toszkán kenyérsalátát találtunk. Nem volt benne semmi extrém, de a tökéletes elkészítést díjaztuk Ditémmel. A másik két falat viszont annál inkább megnyerte tetszésünket. Ditém az utolsó falatig élvezettel kikanalazta az enyhén megsütött nyári laskagombát, mely kissé édeskés majorannás panna cottában petrezselyempestoval együtt lett tálalva. Főleg az enyhe édeskés íze miatt volt igazán különleges. Nekem a harmadik falat tetszett a legjobban, mely édes mustármártásban úszó krumpliból (bamberger hörnchen, helyi fajta) és köré tekert pácolt lazacból állt. Az édeskés mustármártás ízlett a leginkább, ám nagyon izgalmas volt a kb. fél perccel később visszamaradó halíz is. A hat különböző ínyencfalat után nekivágtunk végül az első előételünknek.
Füstölt pataki szaibling, retekfélék, curryvinaigrette: Egyik legjellemzőbb tulajdonsága ennek az étteremnek, hogy csak a hozzávalókat sorolják fel a menüben, s az elkészítés valamint a tálalási forma egészen az utolsó pillanatig meglepetés marad. Ennél az előételnél leginkább a frank vonal érvényesült a szaiblingon (szemling) és retekféléken keresztül. Összesen négyféle retket találtunk a tányérunkon, közte a hagyományos retket, ennek a hosszúkás formáját, japán retket és még egy retekfélét. Mindegyik különböző alakúra volt vágva, s nagyon stílusosan volt elhelyezve a tányéron. A tányér közepén a frissen füstölt szaibling pihent, melynek fűszerezését tökéletesen eltalálták. Ugyanez mondható a curry vinaigrette-re (salátamártás) is, melytől Ditém eleinte kicsit félt, hisz nem szereti a curryt. Utóbbi fűszer viszont csak nagyon visszafogottan jelent meg, tökéletesítve a fogás ízharmóniáját.
Bretagne-i homár, grillezett görögdinnye, sárga gazpacho, ficoide glaciale: Se Ditém, se én nem ettünk még eddig a napig homárt, s a konyha dícsérete, hogy mindkettőnknél pozitív emlékként maradt meg. A homár gyönyörűen puha, sarkain kissé túl sós nekem. Mellette úszott a grillezett görögdinnye, melyre gondolom egy forró vassal nyomták rá a grillezés nyomát, mert másképp szerintem nem maradt volna ilyen szaftos. A langyos sárga gazpachoban is visszaköszönt a görögdinnye, habár ehhez sárga húsú érett görögdinnyét használtak fel. Egy szürke kocka is úszott még a tányérunkban, ami állítólag valami homáresszencia volt, de a romlott halíze miatt hamar feledésbe merült nálunk. Díszként egy kis darab ficoide glaciale, azaz magyarul kristályvirág került a homárra, mely üdítően szaftos és frissítő volt. Összességében csodálatos nyári fogás!
Sült morgóhal, padlizsánmajonéz, cékla, citromzselé, bazsalikom: A lapon eredetileg vörösmárna szerepelt, de a morgóhal is a tenger hasonló régióiban él, s húsa sem áll messze a vörösmárnáétól. Mellesleg morgóhalról még nem is hallottunk eddig, úgyhogy annál kíváncsiabbak voltunk. A hal nagyon szépen volt megsütve, bőre ropogós, húsa feszes, s mégis puha, fűszerezése pompás. A sokkal nagyobb meglepetés viszont a cékla volt számomra. Ditémnek kimondottan céklaízű volt, míg nekem épp az tetszett benne, hogy a citromzselécsíkokkal, a könnyed padlizsánmajonézzel és a bazsalikomos olajjal együtt teljesen elveszett az általam nem kedvelt cékla penetráns íze, s csak a kellemes zamata maradt meg. A cékla egyébként gyanús, hogy sütőben készült. A mindenképp kipróbálandók közé került nálam, főleg ilyen falatnyi mennyiségben nagyon finom.
"Mojito": Ha már a lapon is idézőjelben szerepel a
mojito, akkor semmiképp sem számolhatunk itt egy koktéllal. Ditém és én is nagyon szeretjük délutánonként elszürcsölgetni eredeti változatában, talán ez a koktél készült nálunk a legtöbbször a másik nagy kedvenc, a
strawberry martini mellett. Megsejtésünk beigazolódott: egy mentás zöldcitromléből készült enyhén sárgás tört jégen nyugodott egy gombócnyi méretű meleg könnyed limehab, melyet egy cukorban kandírozott mentalevél díszített. Utóbbi pillanatok alatt szétporladt a szánkban, előbbi hideg-meleg, kemény jég és puha hab kombináció pedig tökéletesen visszaadta a mojito frisseségét. Ellentéteivel az est egyik fénypontjává emelkedett fel. A
Segalban próbált könnyed sütőtökpüré és ez a meleg limehab végképp meggyőzött, hogy mihamarabb be kell szereznem egy habszifont.
Malacpofa, széles bab, újkrumpli, bogyós gyümölcsök: Amennyire hihetetlenül nagyszerű volt az átszerkesztett mojito, annyira kiábrándító volt sajnos ez a fő fogás. A malacpofához kifogástalan alaplevet készítettek, melyet elfőzéssel tettek sűrűbbé és intenzívebb ízűvé. Feltehetően ebben a lében pörkölték a megtisztított malacpofát, melynek sajnos nem adták meg a szükséges időt. Lehet, hogy elfogultan fogtunk bele ebbe a fogásba Ditémmel, de a hús nem volt omlós, senem rószaszín, a kötőhártyák pedig még egyáltalán nem tudtak feloldódni. A hozzá járt egy darab kis szem krumpli jó volt, igaz egy kis só és zsiradék hiányzott róla, a bogyók pedig csak rá voltak szórva a tányérra. Utóbbi persze szép dísz volt, mely piszkéből, áfonyából, piros és feketeribizliből állt. Bármennyire is furán nézett ránk a felszolgálás, Mórickát követve nem szóltunk egy szót sem, amikor elvitte a tányért. Azaz ha ízlik valami, akkor dícsérjük meg, ha pedig nem, akkor inkább ne szóljunk róla. (A vicc teljességéért - Móricka az vendégség végén feláll az asztaltól és megjegyzi: "Köszönöm szépen! A leves nagyon finom volt, a többiről meg inkább ne beséljünk!" ;) ). Ez a fogás egyébként önmagában kb. dupla ekkora adagként 35 euro az étlapon, ami véleményem szerint messzemenőleg túlságosan drága, hisz egy malacpofát alig 1 euroért hajítanak a piacon az ember után, s sem a többi hozzávaló, sem az elkészítés nem indokolja a fenti összeget.

Fabian Feldmann főzés közben (kép forrása: Esskapaden, 9. szám)
Roquefort, charentais sárgadinnye, Pedro Ximenez: A mélypontról elég hamar kilábaltunk, ugyanis következett az első desszert, melynél a roquefort sajtot kombinálták sárgadinnyével és egy nagyon édes, már-már likőrszerű sherryvel. Utóbbi a szomszéd asztalnál ülő úr, s a pincérnő szerint cukorrépaszirupra emlékeztető - mi Ditémmel teljesen úgy éreztük mintha egy mazsolaesszenciát szopogatnánk. A sajt és a gyümölcs is kétféle formában került a tányérunkra: egy Pedro Ximenez sherryvel meglocsolt enyhén édesített sárgadinnyelében úszott egy szabályos roquefortkocka, egy kis darab sárgadinnye vékony ráégetett karamellréteggel és egy hosszúkás gombócnyi roquefort fagylalt. Nem rajongok a roquefort-ért, nekem túl intenzív ízű, de a sárgadinnyével együtt csodálatos volt. Még finomabb volt viszont a roquefort alapú fagylalt, mivel sokkal enyhébben volt csak kiérezhető belőle a sajt íze. A legnagyobb ötlet viszont néha a legegyszerűbb is egyben: mennyeien finom volt a sárgadinnye a vékony ráégetett ropogós karamellréteggel. Ditém mindig cukrozva szokta enni a sárgadinnyét - ezentúl a cukrot még előbb rá is fogja égetni ;)
Frank cseresznye, Manjari csokoládé, citrombazsalikom: Egy igazi desszerttányér tárult elénk: 1-1 kis gombóc cseresznyesorbet és citrombazsalikom fagylalt, mellette három szem konyakban pácolt cseresznye egy vékony citrombazsalikomcsíkkal és egy kis csokitornyocska tetején néhány beleállított csokikaramell-lapkával. Csodálatos kombináció, ízre is nagyon finom volt minden - két aprócska kifogással: a csokitortácska egy kicsit töményre sikeredett, ugyanis Ditémnek kapitulálnia kellett; a citrombazsalikomfagyiból pedig hiányzott valami könnyítő hatású íz, mint pl. körte vagy alma. Egészében viszont nagyon finom, s a citrombazsalikommal együtt egy a hagyományos "fekete erdei" ízvilágot megújító ízélmény.
Borsó, vanília, málna: Talán ezt a fogást vártam a leginkább, mert eleinte nem tudtam elképzelni, hogy hogyan is lehet összeházasítani a zöldborsót a málnával és a vaníliával. Egy gyönyörű piros-fehér-zöld színekben pompázó kis adag került elénk. A zsenge zöldborsót megfőzték, pürésítették, majd tejjel, vaníliával és cukorral felfőzték. Erre a világoszöld mártásra került egy kis gombócnyi málnasorbet néhány szem borsóval, valamint friss és ropogósra szárított málnával megszórva. Nagyon finom és felettébb izgalmas kompozíció. A pincérnőt megkértem, hogy kérdezze meg a borsómártás receptjét, melyet örömmel el is mesélte nekem. Meglepően egyszerű - mint tulajdonképpen minden más is az este folyamán. Mindenképp el fogom készíteni!
Petits-Fours: A desszertek után még néhány kis falatkát is kaptunk. Feldmann úr helyben készíti pralinéit, s ezek közül kaptunk egy kis kóstolót: kristályvirágos meringue, házi készítésű krémes torrone, nugát és zöldteás madeleine. Ehhez társult még egy kis pohárban friss őszibarack pisztáciahabbal, mely csakolyan könnyed és finom volt, mint sokminden más is e gyönyörű este folyamán. A pralinéket már nem tudtuk megenni helyben, ezért becsomagoltattuk, s másnap délután fogyasztottuk el. Elvileg nem szokás becsomagoltatni ételt, főleg ilyen helyen, ám a pralinék szerintem ezalól kivételt tesznek. Különösen, hogy rögtön passzos méretű kis tasakba is csomagolta nekünk a pincérnő. Másnap maradék nélkül eltűntek a kis édességek is, melyek közül a kristályvirágos meringue volt talán a legizgalmasabb.
Nagyon szép estét töltöttünk Ditémmel kettesben, családias és barátságos környezetben, rengeteg finom falat mellett. Egyébként kb. este 3/4 7-kor foglaltunk helyet, s fél 11 körül álltunk fel. Közben körülnéztünk a ház pálinkaválasztékában is, mely frank és francia párlatokból állt. A fogásokhoz felszolgált borok is finomak voltak, habár a Pedro Ximenez sherrytől eltekintve egyikük sem maradt meg bennünk annyira, mint a Montes Kaiken Malbec vagy a Jean Leon Terrasola Sauvignon Blanc a bor és csokoládés esténkről. Az ínyencmenü jól átgondolt, évszaknak tökéletesen megfelelő, s még számomra is tartogatott némi meglepetést. A menü egyébként havonta változik, s mindig az évszaknak megfelelő, friss és főleg regionális termékekből készül. Mindenképp vissza fogunk térni!

With my wedding anniversary coming up this Friday, there really was only one logical choice for this week’s Thursday Thirteen, The lovely and incredibly talented Mrs. seat of her Pants, a person whom I could not be more proud of or in love with.
Truthfully, thirteen things does not begin to cover everything I could say about my wife, there’s a lot more to her than that. She is exceptional at being so many different things; a wife, a mother, my best friend, an instructor and mentor for Department of Defense students, an author and editor, and more. She gives 120% of herself to each and every one of these things, sometimes to more than one of them at the same time. Unfortunately, the nature of the Thursday Thirteen is that I only have room for thirteen things.
And for those of you who aren’t fans of washed out Nagel-esque photos, here’s another shot of the reason I wake up every morning wishing I could just lie there all day.

Please note that these are not in any order whatsoever:
(...)
Read the rest of Thirteen Thigs about my wife - TT #30 (1,112 words)
© Jerry for Cooking by the Seat of my Pants, 2008. |
Permalink |
No comment |
Add to
del.icio.us
Post tags: Thursday Thirteen Meme
Feed enhanced by Better Feed from Ozh
Yes, it is summer and no I am not cooking much these days.
Fortunately there are people out there who are still turning on their ovens and heating up their kitchens and producing some fantastic looking recipes for me to read and to bookmark. And to cook of course. Later. When it is cooler.
Maybe in September?
Photo courtesy of iStockphoto, Jo Ann Snover
Andreea from
Glorious Food and Wine offers a recipe for
Roasted Carrot Soup. Definitely a keeper!
Sabra from
Cookbook Catchall has posted a scrumptious recipe for a Chinese dish of noodles topped with sautéed ground pork and soy-bean and hoisin-garlic sauce called
Zha Ziang Mian.
Grilled Corn, Mango and Jicama Salad with Honey Vinaigrette was made up in the produce aisle by Nicole at
Pinch My Salt.
Fanny at
foodbeam's recipe for
Brownies-Like Cookies and Banana Ice Cream Sandwiches looks like a perfect way to cool off.
See full article.
Related Entries:
Recipes of the Week - 03 October 2007
New Recipes! - 13 October 2007
Favorite Recipes of the Week - 09 March 2008
Favorite Recipes This Week - 20 April 2008
Contents of this feed are a property of Creative Weblogging Limited and are protected by copyright laws. Violations will be prosecuted. Please email us if you'd like to use this feed for non-commercial activities at feeds - at - creative-weblogging.com.